Nem túl gyakran fordul elő a Bibliában ez a kifejezés. Más kifejezéseket is használ rá: pl. felülről születés - Istentől való születés - új teremtés - lelki halálból való megelevenedés. Először azt nézzük meg, mi nem az újjászületés? Mert nagyon sok mindennel összetéveszthetjük. Majd azt nézzük meg, mit mond a Biblia az újjászületésről? Végül hogyan történik ez a nagy csoda?

Roppant fontos tisztán látni, mert nem is csupán életkérdés, hanem örökélet kérdése.

a./ Az újjászületésünket nem szüleinktől örököljük. Nem örökölhető hívő szülőktől sem. Hívő szülők gyermeke nem lesz újjászületett ember automatikusan. Viszont egyáltalán nem hívő szülők gyermeke is újjászülethet. Sok példát látunk erre.

b./ Az újjászületés nem külső változás. Gondoljunk ilyen egyszerű dologra: a medvét meg lehet tanítani arra, hogy táncoljon; a kutyát meg lehet tanítani arra, hogy két lábon álljon és pitizzen. Papagájt arra, hogy emberi szavakat mondjon. - De akármilyen magas fokra emeli valaki az ,,oktató-nevelő" fáradozásokat, az eredményt nem lehet ezzel a szóval illetni, hogy újjászületés. Ez csak dresszúra. - Az ember gyermekével is lehet ilyen dresszírozó tevékenységet folytatni. Gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogy táncoljon, főként úgy, ahogy fütyülünk. Meg lehet tanítani vallásos szavakat, imádságokat. Sok mindent képes elsajátítani az ember, és ezeknek végeredményeként szalon- és társadalomképes, vagy egyházképes lesz. De mindez együttesen a legmagasabb szinten is kevés. Amikor Jézus azt mondja: ,,Szükség néktek újonnan születnetek!" akkor egy vonalat húz mindez alá, és azt mondja: ez mind-mind kevés. Szomorú jel az, hogy mennyire elhalványul az egyházakban Jézusnak ez az igénye. Az egyház nélkülözi a Szentlélek hatalmát, márpedig csak a Szentlélek tud új életet adni. Sajnos az egyház sokszor beéri vallásossággal, templomozással, vallásórákkal, vallásos műsorral. Embereket beszervez, vallásos beszédet hallgat, énekel, s aztán akár gyülekezeti pozíciót is kaphat. Különösen, ha még lelkesen is csinálja.

c./ Nem is egyenlő azzal, hogy bizonyos ismeretei vannak valakinek. Nikodémusnak aztán igazán voltak. Tanító, főember volt. Szó szerint tudta Mózes öt könyvét, s más rabbik magyarázatait hozzá. Ószövetség nagy részét. Vallási és jogi tanácsadók voltak, hatalmas tudásanyaggal. A vallásos ismeretanyag sem azonos az újjászületéssel.

d./ Nem fejlődés eredménye - nem is vallásos cselekmény révén következik be. Tévtanítás az, hogy az emberben ott van az isteni csíra, ami fokozatos fejlesztésen át egyszer csak kibontakozik, és az isteni élet megvalósul az ember szívében. Pál apostol azt mondja: a bűn meg van énbennem. Az újjászületés nem azonos egyfajta lelki reformációval sem, önmagunknak a megjavításával. Mert az újjászületés az életnek, gondolkodásnak a gyökeres megváltozását jelenti. A katolikus teológia szerint, amikor a gyermeket megkeresztelik vízzel, a csecsemő újjászületett. - Nem egyházi cselekmény következménye az újjászületés, hanem Isten teremtő aktusa az ember életében. - Lehet valaki nagyon vallásos, lehet valaki igehirdető, szolgálhat a gyülekezetben, és könnyen meglehet, hogy nem született újjá. Pedig de jó lenne, ha minden jellegű egyházi szolgálatot csak újjászületett emberek végeznének. Egészen másként nézne ki az egyház. e./ Az újjászületés nem azonos az újra születéssel, a reinkarnációval. Ez a keleti vallások tanítása. Tévtan. Azt jelenti, hogy egy embernek több élete lehetséges, különböző létformában újra és újraszületik (növény, állat, ilyen-olyan emberré). A sorozatos újra születések során nemesedik egyre jobban úgy, hogy a végén egyesülhet az istenséggel. (Nirvána). A Biblia azt mondja: hogy nem többszöri újra születéssel, hanem egyszeri újjászületés által kerülhetünk kapcsolatba Istennel. Egy életünk van, ez alatt kell végbemennie az újjászületésnek. Vagy ha nem történik meg, utána már nincs több lehetőség rá.

Lelki születés. Az élet kapuja a születés. Amíg valaki nem született meg, addig az annak az országnak nem állampolgára. Ember: anyag - lélek. Istennel való közösségre teremtettünk. Bűn miatt meghaltunk lelkileg. Istentől elszakadt állapot = halál. Isten nélküli élet összefoglaló jellemző címfelirata: hiábavaló élet - selejt élet. Ezt az életet örököltük szüleinktől, és ugyanilyet hagyunk örökségül gyermekeinkre a testi nemzés és születés útján. Lélektől született: nem romlandó magból, hanem romolhatatlanból, Isten igéje által. Új természetet kapunk. ,,Az Úrnak Lelke reád száll, és más emberré leszel."

b./ Mindenkinek szükséges. Isten nem mond lehetetlent, és nem kíván lehetetlent. Ha kijelenti, hogy szükséges, akkor az lehetséges is. Lehetséges, mert Ő lehetővé teszi. Elvégzi Szentlelke és Igéje által. Nincs senki a föld kerekén, akinek erre ne lenne szüksége. Vagy újjászületik és üdvözül, vagy nem születik újjá, és elkárhozik. Mindegy milyen társadalmi réteghez tartozik.

Természetfeletti titok (Jn. 3,8). Nikodémus sem értette meg. Ez a Szentlélek munkája. Eszköze: Isten Igéje. Szelídséggel befogadom az Igazság Igéjét. Az pedig életre kelt (Bűnismeret - bűnbánat. Meglátom valódi állapotomat.). Az illető személy megérti a kereszt titkát. Mint amikor a sötétben hirtelen felkapcsolják a villanyt. Hittel magáévá teszi.

a./ Bármennyire is csodálatos titok, az újjászületés mégis nyilvánvaló. A házban tudják, ha egy gyermek születik (sír). Ha nem is tudjuk, hogyanment végbe az újjászületés, de látjuk a hatását, a változást.

b./ Melyek az újjászületés jelei? Megbánja bűneit; bűngyűlölővé válik. Amit korábban szeretett, azt most gyűlöli, undorodik tőle. - Ha továbbra is bűneivel él együtt, nem változott meg életstílusa, akkor nem született újjá. Az újjászületett ember ha vétkezik, fáj neki, mélyen bánkódik, sír, jóvá akarja tenni, amit elrontott. Jellemzi a Jézus Krisztusban való feltétlen hit, bizalom. - Imádkozik: Isten házában nincsenek néma gyermekek. - Ige utáni éhség és szomjúság. Növekedés. Az újjászületés személyes dolog. Nem születhetik meg senki sem helyettem. Helyettesítés ki van zárva.
Bef.: Hálaadás, amennyiben én újjászülettem. Könyörgés azokért, akik még nem születtek újjá.

Elromlott a mosógépünk. Sok éven át baj nélkül működött, bár kisebb javításokat végeztettünk rajta, de most már újat kellett venni. Néhány hete leszállították az újat. Egészen más, mint az előző volt, több programot tartalmaz, több nyomógomb van rajta, és talán több a meghibásodás lehetősége is. Miután hosszasan tanulmányoztuk a használati utasítást, sőt tárgyaltunk a szerviz emberével is, végre bátorságot kaptunk, hogy használatba vegyük az új szerzeményt. Már tudtuk, milyen károsodást okozhattunk volna benne, ha működés közben változtattuk volna meg a programot, vagy ha nem követtük volna az előállító cég használati utasítását. Kíváncsi vagyok, hányan vannak, akik vesznek egy drága készüléket, és úgy gondolják, jól tudják, hogyan működik. Nem tartják szükségesnek a használatí utasítást elolvasni, s ha valami elromlik a gépben, akkor a gyártó céget hibáztatják. Nyilvánvaló, hogy az efféle magatartás meggondolatlanságról és túlzott önbizalomról tanúskodik. De álljunk csak meg! Nem így bánunk-e mi is sokszor a tulajdon életünkkel? Pedig az sokkal bonyolultabb, mint egy mosógép, és sokkal könnyebben elro molhat, ha nem ügyelünk az al kotójától kapott használati utasításra. Alkotója ugyanis az Isten, és csak Ő tudja, hogyan élhetjük le életünk idejét úgy, hogy az ne romoljon el. Ő gondoskodott világos, kimerítő használati utasításról, egy csodálatos és pontos leírásról az ÉLET KÖNYVÉBEN a BIBLIÁBAN. Csoda-e hát, hogy olyan sok tragikus, üres, összetört élet van? Ugyanis sokan úgy gondolják, őkjobban tudják, hogyan kell élni, mint Teremtőjük tudja, és nem ügyelnek az Ő életmentő útmutatásaira. Isten tudja, hogy a gyermekeknek otthonra, a család melegére van szükségük, amelyben a szülők szeretik egymást és bíznak egymásban. Ezért adta nekünk a házasságot. De milyen sokan megvetik a család számára Istentől kapott örömöket, és így keserű gyümölcsöket aratnak maguk és gyermekeik számára. Az életet Isten adta, ezért szent, mégis százezrével gyilkolnak meg kórházakban meg nem született életeket, és áldozzák fel az úgynevezett szabadság és gyönyör oltárán. Ilyen módon értékelődik le az emberi élet, irgalom nélkül. Nincs kapcsolatod Istennel? Megpróbáltad életedet a magad módján alakítani, hogy azután rájöjj: "Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet" (Péld 14,12). Ha azért romlik el a mosógépünk, mert saját elgondolásunk szerint működtettük, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a gyártó nem lesz hajlandó ingyen ki cserélni egy új gépre. Isten azonban éppen ezt kínálja neked: az új életet. A Biblia azt mondja: "Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Jézus Krisztusban, a mi Urunkban" (Róm 6,23). Ha hajlandó vagy felhagyni bűnös, elromlott életeddel, és őszinte bűnbánattal Istenhez fordulsz, akkor Isten kegyelemből kész neked is adni egy új életet.

Sokszor hallhatjuk, hogy az internethasználat hozzátartozik a mai élethez, korszerű tájékozódási és kommunikációs lehetőség, sőt egyre többen már nem is tudják nélküle elképzelni a világot. A Jézus Krisztusban hívő keresztyének azonban kezdettől fogva gyanakodva figyelik az új információs szupersztráda szédületes sebességű terjedését. Talán nem is tudták megfogalmazni a félelmeiket, hiszen még nem állt rendelkezésre elegendő tapasztalat, azonban a vizuális kultúra hatásai alapján sejthető volt, hogy újabb mérföldkőhöz érkezett a média világának terjedése.

Valóban elképesztő és elismerésre méltó, hogy a mai modern számítógépek és az ún. "szélessávú hozzáférés" segítségével egyik pillanatban még a percre kész híreket olvashatjuk, majd két kattintással az aktuális időjárási műhold mozgóképén követhetjük a felhők mozgását, majd "le szállva a földre" az interaktív vasúti menetrend segítségével tervezhetjük meg az utazásunkat, és mindezt pár percen belül. Az előbb felsoroltak példák az internet értelmes és hasznos felhasználására, de ne felejtsük el: az internet a "világot" hozza még a televíziónál is nagyobb közelségbe az esetenként gyanútlan böngészőhöz!

A rohanó világ minket is rákényszerít arra, hogy a mindennapjainkhoz szükséges információt minél rövidebb idő alatt, minél hatékonyabban szerezzük meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a "világ" újra közelebb férkőzik hozzánk, és hatása alól egyre nehezebb függetlenítenünk magunkat. A modern kommunikációnak ez a formája tehát mindannyiunkat érint, ezért szükséges felmérnünk, hogy a hívő ember szemszögéből nézve milyen veszélyeket hordoz a világháló, és a kétségtelenül hasznos információk megfelelően kárpótolnak-e ezekért a veszélyekért.

Az eredetileg katonai célra kifejlesztett internet teljesen megfelel annak a célnak, hogy a hozzáférés sebességének függvényében szinte azonnal megkapjon a böngésző, az információra éhes kereső bármilyen információt. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizetlenül, teljesen szabadon hozzáférhető a világ összes hasznos és haszontalan, értelmes és értelmetlen, életveszélyes és bűnöktől terhelt, valamint jóra és szépre bátorító tartalma egyaránt? Igen, ezt jelenti!

Ezt kívánja a mai világban rohamosan terjedő, új értelmezést nyert liberalizmus szellemisége: félre a kontrollal, le a cenzúrával, végre beköszöntött az igazi szabadság (inkább szabadosság) kora! Ezt a szemléletet a hívőknek határozottan el kell utasítaniuk! Vizsgáljuk meg, hogy pontosan miért is, hiszen annyira hasznos tud lenni az internet - de ugyanannyira káros is.

Az emberek lelke - a humanizmus szemléletével ellentétben - a Szentírás tanítása szerint nem eredendően jó, hanem a bűnbeesés következményeként gonosz: ,,...gonosz az ember szívének szándéka ifjúságától fogva" (1Móz 8,21). A gonosz, megtéretlen szív gondolata nem lehet alkalmas táplálék Krisztus követőinek: ,,...az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak" (Jn 3,19).

Tehát az internetes szabadság nagyszerű lehetőséget kínál az ördögnek, hogy mindenfélével elhitesse az embereket, akik amúgy is a sötétség felé vonzódnak, és érdekesnek, izgalmasnak találják a fantáziájukat még inkább megmozgató dolgokat. Mondhatnánk azt, hogy a televízió, a videó és a színes magazinok világára is igazak ezek a kijelentések, akkor az internet miért lehet veszélyesebb ezeknél? Az internet nem önmagában veszélyes: mindössze egy technikai lehetőség, amit lehet jól és rosszul használni, mint annyi más tudományos eredményt. Ahogy az előbb láttuk, az emberiség az Ige világosságának hiányában inkább a helytelen, a rossz célra való felhasználást részesíti előnyben...

Tekintsük át ezek után, melyek az internet alapvető újdonságai az ismert médiafajtákhoz képest, milyen speciális veszélyekkel kell szembenéznünk.

Minden könyvkiadó, televíziós csatorna, színes magazin vagy film-(video- )stúdió rendelkezik szerkesztőséggel, akik áttekintik a megjelentetni kívánt anyagot. Ezenfelül bizonyos törvényes követelményeket is be kell tartaniuk. A hatóságok ellenőrizhetik, megtalálhatják ezeket a gazdasági társaságokat, így a tevékenységüket is kontrollálhatják. Az internetes szolgáltatók többségénél azonban nincs ilyen cég. Bárki létrehozhat egy honlapot a saját számítógépén, amely folyamatosan kapcsolatban áll az internettel, és a honlap nevének begépelésével annak tartalma megjelenik a mi képernyőnkön. Egy pillanat alatt ott van a szobánkban, az íróasztalunkon akár a legelvetemültebb terrorista közleménye... Ez riasztóbb még a televíziós csatornák dömpingjénél is. A rengeteg információból nagyon nehéz kiválasztani a hitelesnek tekinthetőket, és a kiválasztás során annyi szemét tárul a szemünk elé, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megéri... Azt még a jobb lelkiismeretű világi szerzők is elismerik, hogy az internet gátlás nélkül mindent elérhetővé tesz, nem törődve azzal, ki ül a másik oldalon a számítógép előtt.

A kíváncsi ember percről percre érdekes információhoz jut, miközben tovább kalandozik a világhálón (internet). Mivel a keresést maga irányítja, egyre-másra jönnek a látványos grafikával, színes fényképekkel illusztrált, változatos honlapok és tartalmak, ami még további böngészésre ösztönöz. A virtuális (nem valóságos) világ színei, hangjai, villódzása valósággal rabul ejtheti a felhasználót, szinte nem tud tőle szabadulni. Hacsak lehet, keresi ezt a világot, otthonosan mozog benne, és a hagyományos információszerzési formák, mint pl. a könyv, már túl unalmas és lassú az internethez képest. Így a valóságérzékét is elveszíti az "internetfüggő", aki egy képzelt világban él, vagy a szintén népszerű és döntő többségében sátáni, sötét környezetben játszódó számítógépes "játékok" világában elmerülő ember. Mert az internetfüggőség döntően nem a "csillapíthatatlan tudományos érdeklődés" kielégítése, vagy a "nyitott egyetem" elvégzésének irányába hat, hanem a gonosz és sötét tartalmak ragadják meg a felhasználók többségének tudatát, átformálva őket olyannyira, hogy szívük vastag páncélján keresztül már nem tudják meghallani Jézus Krisztus hívó szavát. Ez az ördög célja, és az internet bármilyen hasznos is lehet, de rendkívül sok esetben a Sátán eszköze! ,,Legyetek józanok, vigyázzatok, mert az ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (IPt 5,8). ,,Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van" (ISám 16,7).

A honlapok világán kívül az internet lehető séget teremt ahhoz, hogy emberek a világ bármely _ pontján .kapcsolatba kerülhessenek egymással, gondolataikat kicserélhessék. Ebben aztán végképp nem lehet semmi rossz - gondolhatjuk, de vizsgáljuk meg itt is a sajátosságokat. A telefonálás és a postai levelezés személyessé teszi a mondanivalónkat, hiszen ismernünk kell a partner telefonszámát, levélcímét. Az interneten ennek az e-mail felel meg. Azonban ezen túl, a különböző ún. "fórumok", "chat" (csevegő) lehetőségek alkalmat adnak a személytelen kommunikációra. Nem tudjuk, hogy az, akivel felvesszük a kapcsolatot, valójában kicsoda, hiszen könnyen előfordulhat, hogy teljesen más személyiségként jelenik meg, mint aki valójában! Lehet, hogy éppen egy betörővel "csevegünk", aki fontos adatokat húz ki belőlünk, hogy holnap aztán meglátogassa a lakásunkat. Nem tudjuk, ki az az "izgalmas idegen", akivel gyermekeink a "virtuális" randevú után valójában találkozni fognak! ,,Ne tévelyegjetek: A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!" (IKor 15,33)

Az internet és a számítógépes játékok vi lágának leginkább veszélyeztetett csoportja a fiatalság: őbennük van a legkevesebb fenntartás az újdonságokkal szemben. Még nem alakult ki bennük a gyanakvás, nincs félelemérzetük, és náluk a legerősebb a kísértés az érdekesnek tűnő, de valójában gyakran káros tartalmú műsorokkal szemben. Szüleiket, nagyszüleiket meglepő sebességgel ,,szörfölnek" a világhálón. Pár kattintás az egérrel, hogy a képernyőjükön megjelenő ellenőrizhetetlen tartalmak tömkelege elindítsa a fiatalt olyan irányba, ami tönkreteszi a szülői házban kapott mégoly gondos nevelést is!

A televízió és vidó tartalma sokkal könnybeben ellenőrizhető (bár gyakran ez is ép elég nehéz feladat). Mivel manapság az iskolai életbe is beépült az internet (már az általános iskolától kezdődően), a szülők, nagyszülők próbálják meg mindenképpen megakadályozni a gonosz világ hatásainak beépülését gyermekeik, unokáik gondolkozásába. Fontos, hogy gyermekeket ne hagyjuk az internet előtt ellenőrizetlenül, ne tudjanak felügyelet nékül hozzáférni az internethez kapcsolt számítógéphez, illetve használjuk a családbarát szűrőprogramokat, amelyek legalább a leggyakoribb szexuális és agrsszív vagy egyébb romboló műsorokat nem engedik a képernyőn megjeleníteni. ,,Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd a szívedet, mert onnan indul ki az élet!" (Péld 4,23)

Az interneten kereső programok segítségével lehet megtalálni a kívánt témákat. Ezzel az a gond, hogy nemcsak azt találják meg, amit mi szeretnénk (legritkábban azt), hanem 95%-ban a keresés szempontjából használhatatlan, de annál károsabb tartalmú honlapot. Ez azért van így, mert a kereséshez begépelt kulcsszavakat nem tudja az internet a szövegkörnyezetben vizsgálni, és ahol csak előfordul, mindent behoz a képernyőnkre. A legártatlanabb beírt szavak is olyan keresési eredményt produkálhatnak, hogy a jó érzésú felnőtt böngésző is szinte azonnal belepirul... Erre fokozottan figyelni kell! Próbáljuk együtt használni az internetet a gyerekekkel, mert kétségtelenül érdekes és hasznos tartalmakban is bővelkedik, de sose hagyjuk őket egyedül keresni, kutatni a világhálón! Az internethasználat során tehát sokkal nagyobb a kísértés, hogy egy-két gombnyomással olyan témákhoz férjünk hozzá, amelyekhez egyébként csak nehezen lehetne. Az Ige ebben az esetben is figyelmeztet: "Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az Őt szeretőknek (Jak1,12). Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít" (1Kor 10,23).

Az internethasználat látványos lehetőségeket kínál még az evangélium terjesztésére is, de a hozzáférhető egyébb tartalmak többsége a legjobb esetben is haszontalan, vagy kifejezetten káros. Ennek ellenére meg kell tanulnunk a vele való együttélést, hiszen itt élünk ebben a világban. ,,Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól" (Jn 17,15) - kérte az Úr Jézus mennyei Atyjától.

A helyes használat tanulható, elsajátítható. Veszélyes, vékony jégen való óvatos járás a helyes közlekedés az interneten, nem pedig kontroll nélküli ,,szörfözés" a tartalmak tengerében. Ehhez bölcsesség szükséges, amit a mi mennyei Atyánktól tanulhatunk meg: ,,Íme az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem" (Jób 28,28).

János kijelentést tesz Istenről, és az emberről. Megmutatja nekünk, kicsoda Isten, micsoda az ember, és miért van szükségünk Jézusra. E háromszoros kijelentésről gondolkodjunk el.

János tanúsítja: ,,Ez az az üzenet, amelyet Tőle hallottunk, és hirdetjük nektek: Isten világosság, és nincsen benne sötétség" (5. vers). Aligha tudunk nagyobb különbséget elképzelni, mint a világosság és a sötétség között. A népszáj azt mondja, hogyha áthidalhatatlan ellentétről szól: ,,akkora a különbség, mint a nappal és az éjszaka között." Egy álmatlan éjszaka után, hogyha túl sok a gond, sóvárgunk az új nap világossága után. Ugyanazon problémák, amelyek éjszaka elrabolják az alvást, már nem látszanak oly nagynak, amikor nappal lesz, és új nap köszönt ránk. A feljövő nap mintegy Isten jóságának a jele, amely minden reggel megújul. A külső napsugár boldogító élménye, csak gyenge képe az isteni világosságnak, amelyet nekünk a Biblia tanúsít: ,,Az Isten világosság..." Ez az isteni világosság a világba jött már a teremtésnél, amikor Isten azt mondta: ,,Legyen világosság! És világosság lett." Majd elkülönítette a világosságot a sötétségtől. Milyen vigasztaló az isteni ígéret, amit Isten Nóénak adott az özönvíz után, amikor megérezte Isten Nóé hálájának jó illatát. Nem marad éjszaka. Éjszakára új nap következik. És. 8,23. A világban sok homály, sok gonoszság és közönségesség van. ,,Sötétség borítja a földet" (És. 60,1), így mondta már Ézsaiás próféta, évszázadokkal Krisztus születése előtt. - Ez máig így maradt: embereket megkínoznak, meggyötörnek, és megölnek. A háború borzalma jön a népek fölé minden kontinensen. A vérontásnak nem akar vége lenni. Milyen rettenetes mégis embernek lenni! Isten egészen más! Isten világosság! Mi emberek megmenekülünk a sötétségből, hogyha a világosság Istenéhez fordulunk. Ő a szeretet Istene és minden embert a világosságra hív. Ézsaiás próféta mondja Isten megbízásából: ,,Hozzám forduljatok, úgy megmenekültök." Ez az az esély, amit az örök Isten minden emberi életbe belehelyezett. Senkinek sem kell kétségbeesni önmaga miatt, hogy sötétségben van, és sötétség veszi körül. Isten mindnyájunkat hív:

Ez az üzenet kevésbé hízelgő. Röviden és velősen így mondja János: ,,Bűnösök vagyunk." Hogyha ezt nem ismerjük el, mondja János, önmagunkat csaljuk meg. Gonosz dolog az, ha az egyik ember megcsalja a másikat. De még gonoszabb az, hogyha önmagunkat csapjuk be. Ha azt mondjuk, nincs bűn bennünk, az öncsalás, mert az elmegy az igazság mellett. Inkább az igaz, amit Matthias Claudius szép esti ének egyik versében mond: ,,Mint gyenge, földi férgek, Kik bűn útjára tértek, Mi nem sokat tudunk; Sok csalfa képet űzünk, Sok furfangot kifőzünk, S a céltól csak messzebb jutunk" (408. ének 4. verse). Persze voltak, és minden időben vannak olyan emberek, akik bűnüket, vétküket maguk és Isten előtt egyszerűen tagadják. Ők az emberben levő jóról beszélnek, vagy legalábbis az emberben levő jó magról, amely kifejlődik és kibontakozhat. Szép lenne, így mondhatjuk. De már egy pillantás a napi hírekbe megmutatja, hogy még mindig nem igaz. Az ember könnyen a gonosz befolyása alá kerül. Betörés és lopás, sőt gyilkosság napirenden van. Asszonyok a városokban este már nem mernek kimenni egyedül az utcára. Fiatalemberek elcsábíttatnak. Egy fiatalember 33 évesen a sírba került. Az alkoholizmus totálisan tönkretette az egészségét. Az orvos azt mondja: ,,Ő az életét értelmetlenül eltékozolta." Vagy gondoljunk a drogfüggőkre. Egy ördögi kör, amely már sok fiatalembert romba döntött. Milyen súlyos bűnt vesz magára, aki sötétben űzi üzleteit, becsempész drogokat az országba, és fiatalembereket drogfogyasztásra csábítja. ,,A bűn az emberek romlása". Nos, valaki azt mondhatja: ,,Ilyen durva bűnökhöz semmi közöm. Sem magam, sem másokat, nem döntök romba! Itt jó, ha az életet Isten világosságába és Isten parancsainak a világosságában látjuk. Isten Lelke az Igazság Lelke, megmutatja nekünk, hogy semmi indok nincs a gőgre és az önigazságra. Mindenféle önigazság nemcsak helytelen, de borzalom is Isten előtt. ,,Ha azt mondjuk, nincs bűn mibennünk, úgy hazuggá tesszük Őt, és nincs meg bennünk az Ő igéje." Az Úr Jézus Lukács evangéliumában két emberről beszél, akik felmentek a templomba imádkozni. Az egyik Isten elé hozta minden jó tettét, és dicséretre méltó tulajdonságait. Bizonyára azt gondolta, még Isten is meg lehet vele elégedve. A másik csak egészen röviden imádkozott, mindössze öt szóval. De ezzel a rövid mondattal döntő dolgot mondott. Bevallotta bűnét, helyes megszólítást használt, és semmit sem szépítgetett. Jézus erre azt mondta: ,,Ez megigazulva ment haza". Isten előtt még bűnösök lehetünk, hogyha még nem állítottak világi bíróság elé. Itt olyan gondolatok vannak, amelyek nem kellemes, szavak, amelyekről jobb lenne nem beszélni, és a tettek is, amelyek nem Isten dicsőségére valók. Legjobb tetteink is hiábavalók Isten előtt. Isten világosság. Aki találkozik vele, annak bűne felszínre jön. Az nagy belső nyomorba kerül. Az kívánja és sóvárog a Szószóló és Segítő után, akit Isten küldött a világba.

Jézus Krisztus a nagy engesztelő, aki a bűnöst megbékíti Istennel. Ő a Bárány, aki a világ bűnét hordozza. Egy embernek kórházba kellett mennie. Tulajdonképpen törésből fakadó operáció volt az, aminek alá kellett vetnie magát, nem oly súlyos. Hétfőn megműtötték. Úgy látszott, minden rendben van. De péntekre komplikáció támadt. A főorvos azt mondta neki, azonnali második műtétre van szükség, veszélyes helyzet támadt. Egy órán belül dönteni kell, beleegyezik-e a beavatkozásba. A férfi beleegyezett. Kérte, adjanak hírt a feleségének. Aztán előveszi a Losung könyvecskéjét, és beleírja: ,,A síromnál ezt az igét mondják: ,,Igaz beszéd ez, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világba, hogy megmentse a bűnösöket, akik közül első vagyok én." A férfi az operációt túlélte, és ezt az eseményt maga mondta el nagy örömmel. Üdv annak, akinek a nyomor órájában van Üdvözítője! Jézus Krisztus a bűneinkért megfizetett. Nem arannyal és ezüsttel, hanem a vérével. A tanítványok akkor nem értették, amikor Uruk és Mesterük a szenvedését és halálát meghirdette. (vö. Jézus és Péter párbeszédét). Isten fiának a szenvedése és halála szükséges volt az ember bűne miatt. Egyetlen ember sem képes a bűnét Isten előtt meg nem történtté tenni. Bűnt megbocsátani, eltörölni, azt csak Jézus Krisztus tudja. Bűnünk az Ő életébe került. Jézus Krisztus ezzel örök érvényű áldozatot hozott. Határozottan ment Urunk ezen az úton. A szenvedés útját magára vette. Elhordozta az emberek megvetését és gúnyját. Az egy hatalmas üzenet, amit János, az evangélium szem-és fültanúja mond: ,,Isten világosság, és nincs benne semmi sötétség."

Az életünk tavaszán, vagy később eljön annak az ideje, amikor ráébredünk, nem jó egyedül lenni, szükségünk van segítőtársra. Ez helyénvaló és természetes dolog. A nagy kérdés: hogyan találom meg segítőtársamat? Erre a kérdésre mindenki szeretne valamilyen működoképes, célravezető választ kapni. Tudom, a tanácsadónak óriási a felelőssége, mert itt emberi életek aránylag hosszú szakaszának boldogsága vagy boldogtalansága forog kockán. Éppen ezért ragaszkodom Isten Igéjéhez, mint az egyetlen hiteles tanácsadóhoz. Az első amit az Ige leszögez: Isten szerzi a segítőtársat! - Miért? - Először is mert gondja van az emberre. Mennyi fölösleges aggodalomtól mentesülhetne az ember, ha ezt igazán elhinné! Ha Istennek gondja van arra, hogy legyen mindennapi kenyerünk, ruházatunk vagy munkahelyünk, vajon nincs gondja arra, hogy hozzánk illő segítőtársat adjon? De igen! Másodsorban: mi nem ismerjük teljesen még önmagunkat sem. Ez az állítás akkor nyer alátámasztást, mikor valami nehéz próbán megyünk keresztül. Itt döbbenünk rá, nem gondoltuk hogy így reagálunk a kritikus helyzetekben. S ha magunkat sem ismerjük igazán, hogyan tudnánk mi dönteni olyan kardinális kérdésben, mint a párválasztás? Hogyan ismerhetnénk meg egy lányt vagy fiút olyan mélységben, hogy bizton kijelenthetnénk: ő hozzám illik!? Ez egy igen veszélyes csapda. Ennek egy kifejezője az, mikor olyan dolgokat is kipróbálna az ember, amit Isten a házasság keretébe illesztett be. Egy példával illusztrálom: egy ejtőernyős nyugodtan kiugrik a repülőgépből és szép lassan leszáll a földre, - ejtőernyővel. Most ha én úgy gondolkozom, milyen jó neki így fentről gyönyörködni a természetben, miért ne próbálnám ki én is? Csak hogy nekem még nincs ejtőernyőm (házasság), esetleg csak egy esernyőm (egyszerű kapcsolat). S ha kiugrom, én is úgy érek földet mint az ejtőernyős?.. Én is gyönyörködhetem a táj szépségében?... Aligha! A hitetlen világban természetessé vált hogy saját elgondolásuk szerint igyekeznek házastársat találni úgy, hogy megismerési tapasztalatukra hagyatkoznak. Mi hívok vagyunk, Istenre bíztuk életünket, mikor elindultunk Jézus követésére. Isten nem is vár tőlünk olyat, amit mi nem vagyunk képesek megtenni. Éppen ezért mondja: "szerzek néki"... Isten úgy szerzi a házasságot hogy teljességgel ismeri az embert. - Engem is. - Ebbol következik, azt is tudja, - mert mindentudó - hogy ki illik hozzám. Hiszen társamat is Ő teremtette! Továbbá miért Isten szerzi a segítőtársat? - Van valaki ebben a világban, aki az ember ellensége: a Sátán. Ő azon igyekszik, hogy az ember ne hozzá illőt találjon, hanem olyat, akivel az egész élet gyötrelem lesz. Ezért is van annyi válás, könny és szenvedés. Csonka családok, boldogtalan gyermekek és szülők. Isten ettől is óvni akar! Fogadjuk el segítségét, javunkat akarja! Az eddigiekből kiderül, hogy Isten mindenben igyekszik nekünk segíteni és lehetőséget ad, hogy életünk kiteljesedjen. A nagy kérdés most is előttünk áll: ha Isten szerzi, hogyan találom meg? Mit tehetek hogy megtaláljam? Vagy csak tegyem karba a kezem és várjak? - Ha egy ismeretlen városba szeretnék eljutni, az első kérdés hogyan jutok oda? Két dologra lehet szükségem: vagy egy jó térképre, vagy egy megbízható idegenvezetőre. Mondjuk a térkép segít abban hogy odataláljak a városba. Legyen ez a térkép az Ige: Tájékoztat például arról, hogy a hívőnek nincs köze a hitetlenhez. 2Kor 6:14. Ez egy alapelv, melynek segítségével eljutunk a városhoz. Itt még mindig nem értem célba. Meg kell találnom az utcát és a házat. Most már tudom hogy nem a világban kell keresnem társamat, de még mindig nem tudom a sok hívő fiatal közül melyik az enyém...Valakit kell találnom aki ismer és segít. Ilyen csak egy van: Isten! Most válik láthatóvá: mennyire vagyok mélyen Krisztusban, milyen jó a kapcsolatom Istennel? Rendszeres beszélő viszonyban vagyok Vele? Rá merek és tudok támaszkodni, vagy csak beszélek a hitről? Meg hallom-e a szavát, vagy csak mindig én beszélek (leginkább kérek) és nem hallom ha Ő szól? Isten sokféleképpen szól! Igéjén keresztül, bensonkben a Lélek által, eszközökön keresztül: álomlátás, prófécia által stb. Egy nagyon fontos kérdés kívánkozik ide: ebben a kritikus helyzetben tiszta a hallásom, nem döntöttem ill. választottam, mielőtt az Urat kérdeztem, vagy csak azt akarom hogy az Úr engem igazoljon, azaz helyeselje azt, akit én találtam saját eszményképem alapján?!... Kedves fiatal testvéreim! Szeretettel kérlek, ne a szemetek után menjetek (a külsőre nézve: Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! Péld 31 :30.), hanem boruljatok őszinte szívvel az Úr elé és tőle kérjetek segítséget. Az Úr felhasználhat hívő testvéreket is akik segítenek imádkozni, de elsősorban nektek kell vezettetést kapni Istentől. Közeledjetek az Úrhoz, Ő is közeledni fog hozzátok: segíteni fog! Erre bizonyság a saját életem. Nem futottam lányok után, mégis az Úr összehozott egy olyan lánnyal, aki 220 km-re lakott tőlem. Ő szerezte az alkalmat amikor összetalálkoztunk. Ma, tizenkét év távlatából nyugodt szívvel mondhatom, hogy hűséges segítőtársam az élet minden területén, így az Úr szolgálatában is. Istenben nem lehet csalódni!... Mindketten az Úrtól kértünk házastársat és Isten megadta. Nektek is megadja, mert nem személyválogató! Még egy hasznos tanács: lehet hogy az egyik fél már meggyőződött Isten akaratáról, a másik nem. Erre arany szabály: Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig és Mindennek rendelt ideje van a nap alatt. Türelmesen, imádkozva várjunk és Isten nem késik el... Aki boldog házasságban szeretne élni, annak Krisztussal való élő közösségre van szüksége. Ezt a boldogságot kívánom minden Testvéremnek, szeretettel: Pék Balázs

,,A ház és vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség" Péld 19:14

Sokszor lehet hallani még a mi közösségünkben is: "Ez nem bűn." vagy "Az nem választ el Istentől." Olyankor mondogatják ezt a hívők, amikor olyan dolgot cselekszenek, vagy készülnek megtenni, ami a Biblia szellemével nem egyezik meg. Lelkük először talán még nyugtalan, nem biztosak abban, hogy tettüket az Úr hogyan bírálja el. Sajnos mindig vannak a testvériség közt olyanok, akik melléjük állnak, egyetértenek velük, és biztatják őket a talán még csak fontolóra vett lépésük megtételére. Teljesen bizonyos, hogy az ilyen tettekre nem a Szentlélek készteti az embert, hanem a régi gonosz kígyó. A dolgoknak két megközelítési módja van. Az egyik: "Ez és ez bűn vagy nem?" Ez a testi hívő megközelítési módja, éppen ezért rossz. A másik ez: "Ez és ez közelebb visz-e az Úrhoz?" Ezt a Szentlélek munkálja a lelki hívő életében, ezért ez a jó megközelítési mód. Nem csak az a káros számunkra, ami eltávolít Istentől, hanem az is, ami megállásra késztet bennünket, ami miatt nem tudunk közelebb jutni ő hozzá. Senki sincs olyan közel az Úrhoz, hogy ne kellene arra törekednie, hogy még közelebb jusson Hozzá. Ezért szólít fel mindenkit az ige: "Közeledjetek az Istenhez és közeledni fog hozzátok". Jakab 4.8. Vannak olyan hívők, akik az útjelző táblákra hasonlítanak. Az útjelző tábla mindig megmutatja a helyes irányt. Aki a megmutatott irányt követi, az eléri a célállomást. A tábla viszont ott marad állva, sohasem ér el a mások számára megmutatott célhoz. Sok hivő nagyon jól tud beszélni Jézusról, Isten országáról. Annyira jól, hogy aki az útmutatását követi megnyerheti az örökéletet, tehát célba érhet. ő maga, az útmutató pedig sohasem lesz az Isten országának örököse. Ez azért történhet meg, mert a beszéd és az életvitel egészen más. Nagyon alkalmas rájuk az az ige, amit Jézus a főpapokkal kapcsolatban mondott hallgatóinak: "...amit parancsolnak nektek mindazt megtartsátok, de az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek." Máté ev. 23.3. Ami nem visz minket közelebb az Úrhoz, az előbb vagy utóbb el fog választani, el fog távolítani Tőle. Az ige azt mondja: "a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől." Ézsaiás 59.2. Tehát ami nem visz közelebb ő hozzá, az vétekké, bűnné fog válni az életünkben, ha nem szabadulunk meg attól hamar. Valakitől hallottam: "Ó, az x.y testvér azt mondta, hogy ez és ez a dolog nem bűn. Ö is csinálta egy ideig. Én is csinálhatom nyugodtan." Elég megnyugtatás az. hogy az x.y. testvér mit mondott? Az ige alapján semmiképpen sem. Nem az számít, hogy az a testvér mit mondott, hanem az. hogy amit teszek vagy tenni készülök közelebb visz-e Istenhez, vagy pedig megállásra késztet, esetleg el is távolít Tőle. Ott van például a testkultúra. Nemcsak világiak de hívők is gyakorolják. Anélkül hogy bárkit is megkérdeznék aki a testkultúrát gyakorolta vagy gyakorolja, teljes bizonyossággal mondhatom, hogy a testkultúra senkit sem vitt közelebb Istenhez. Az ember áldozhat Istennek, önmagának vagy az ördögnek. Amikor Istennek áldozunk, a Vele való kapcsolatunkat ápoljuk, lelkünkre viselünk gondot, közelebb kerülünk Istenhez. Ha elkezdünk inni, kártyázni, dohányozni, bálozni stb. az ördögnek áldozunk, távol kerülünk Istentől, az ő ellenségeivé válunk. De mi történik akkor amikor a testkultúrát gyakoroljuk? Egész biztos, hogy nem Istennek áldozunk. Talán nem is az ördögnek, hanem áldozunk magunknak, a testünknek, az időnkből, a pénzünkből és az erőnkből. Az ige félreérthetetlenül mondja, hogy ha nem Istennek áldozunk, hanem bárki másnak, az bálványozás. Márpedig Isten utálja és megbünteti a bálványozást. Talán felteszi a testkultúrát gyakorló testvér a kérdést, ha ez így van akkor miért nem büntette meg Isten sem őt, sem az x.y. testvért. Az igében azt látjuk, hogy Isten nagyon türelmes. Ninive népe rendkívül bűnös volt. Isten kihirdette az ítéletet, de még mindig adott 40 nap haladékot. Isten kegyelmének gazdagságát Jónás így fejezte ki. "..mert tudtam, hogy Te irgalmas, és kegyelmes Isten vagy, nagy türelmű és irgalmasságú és a gonosz miatt is bánkódó." Jónás 4.2. Ha Isten türelmes, irgalmas és kegyelmes volt Ninive gonoszságban gyönyörködő népével szemben, természetes, hogy kegyelmes, irgalmas, nagy türelmű velünk szemben is. Viszont Isten türelme senkit se tévesszen meg, arra gondolva, hogy nála minden a legnagyobb rendjén van, mert érzi Isten közelségét, sőt még imameghallgatást is megtapasztal. Hadd szóljon ismét az ige: "Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? Róma 2.4. Pál apostol egy nagyon komoly figyelmeztetést írt a Galátziabeli hívőknek és ez a mi részünkre is érvényes. "Aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet." Gal.6.8. Aki a testét bálványozza, kap Istentől türelmi időt a megtérésre, de hogy ez az idő milyen hosszú vagy milyen rövid, senki sem tudja Isten itt sem alkalmaz sablont. A türelmi idő hossza mindenkinél más és más. Természetesen nem csak a testkultúráról lehet ezt elmondani. Több dolog van, amit azért csinálnak a hívők is, mert mindezek mögött egy be nem vallott elégedetlenség van az életükben Istennel szemben. "Ahogy Isten megalkotott úgy nem vagyok elég erős, elég szép, elég formás stb.." Majd "Én" megmutatom, hogy milyennek kell lennem." Az ilyen életgyakorlatú hívők nem gondolnak arra, hogy Isten mindegyikőnket céllal alkotott olyanra, amilyenek vagyunk. Neki minden gyermekével terve van. Mindegyikőnk számára van egy speciálisan testre és lélekre szabott feladat, amit akkor tudunk a legjobban elvégezni, ha olyanok vagyunk, amilyeneknek ő teremtett minket és nem kontárkodunk bele az ő munkájába. Szeretném kedves testvéreimet és olvasóimat velem együtt arra késztetni, hogy a Szentlélek világosságánál az ige mérlegén vizsgáljuk meg, hogy amit teszünk, vagy tenni szándékozunk, közelebb visz-e minket az Úrhoz. Legyünk teljesen őszinték az Úrhoz és magunkhoz. Hagyjuk, hogy Isten Szentlelke véleményezze beszédünket, tetteinket, egész életvitelünket. Amiről a Lélek megállapítása az, hogy nem visz bennünket közelebb az Úrhoz, legyünk készek azt azonnal abbahagyni és kémi a Szentlelket, adjon világosságot, hogy megláthassuk, mi az ami közelebb visz minket a mi Urunkhoz. Hogy ezt őszintén megtesszük vagy sem, az üdvösségünk függhet tőle. Ami nem visz közelebb az Úrhoz minket, az mind kár és szemét. "De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt annak felette most is kárnak ítélek mindent az én Uram Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt, akiért mindent kárbaveszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem. Filippi 3:7-8. Pál apostol mindent megtett a cél elérése érdekében. Semmi sem tartóztathatta fel őt. Még egy igét szeretnék idézni: "Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőtért. Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére Jézusra..." Zsidók 12.1-2. Mi is ennek megfelelően haladjunk előre, hogy elérhessük a célt. Nem akarok útjelző tábla hívő lenni. Ugye te sem?

lelke háborog vala őbenne látván, hogy a város bálványokkal van tele." Ap. CseI.17:16. Pál apostol, Isten hűséges szolgája mindig odament, ahová az Úr küldte őt. Amikor Isten küldetésében elment Macedóniába a sötétségben ülő néphez, akkor beteljesedett a prófécia, amit Isten megmondott neki. ..En téged messze küldelek a pogányok közé." Ap. Csel. 22:21. ..Hogy megnyissák szívüket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát, és a megszenteltek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által." Ap.Csel. 26:18. Az igében azt kell látnunk, hogy az athéni pogányok az élő Istent nem ismerik, de van halvány sejtelmük, hogy az a számukra ismeretlen lsten létezik. A nép a bálványokhoz kötődik. Mi is a bálvány? Emberek által készített' tárgy, aminek isteni erőt, hatalmat tulajdonítanak, ezért imádják és áldoznak neki. A bálványok az emberek szívében az Istennek kijáró helyet foglalják el. Pál apostol idejében Athénben bizonyára volt sok, szobrokban megformált és sok elméleti, szobrokban meg nem mintázott bálvány. Ma a modern kornak is meg vannak a maga bálványai. Pl. házastárs, a gyermek, az unoka, a szép kényelmes lakás, egy drága új autó, ill. a bálványozó saját maga. Már ilyen mondást is hallottam: ..Imádok enni. .. Az úgynevezett keresztyének számára az élő Isten ismeretlen, mind amellett a maguk módján tisztelik ezt az ismeretlen Istent. Általában a templomban, ill. az imaházakban is megkötik a házasságokat. Gyermekeiket megkereszteltetik és vallásoktatásban részesítik. Alkalmanként, vagy talán gyakran elmennek a templomba, az imaházba. Pénzzel is támogatják az egyházat, adják az egyházadót, talán a tizedet is. Ezzel az élő Istenhez nem kerültek közelebb, mert a szívökben nem történt semmi változás. Valaki mondhatná, hogy itt az imaházban. megtért hívők között erről nem kell beszélni. Ha a gyülekezetek életét .jól megnéznénk az ige tükrében, akkor azt kellene megállapítani, hogy a különféle bálványokat Isten népe között is meg lehet találni. Isten népe között általában az alábbi bálványok fordulnak elő: az én, a gyermek, a pénz, gazdagság, a hatalom. Ezek legtöbbször nem egy életreszóló, hanem időszakos, alkalmi bálványok. Mindenik között legrosszabb, ha valaki saját magát bálványozza. Hogy ez miben nyilvánul meg? Mindenben ő akar első lenni, kivéve a munkát. Azt akarja, hogy mindenki őt dicsérje. Ő a legszebb, a legjobb, neki van a legjobb hangja, ő öltözködik a legcsinosabban, ő a legokosabb, a legszolgálatkészebb. ő sohasem a legalázatosabb, a legszelídebb, a legengedelmesebb, a legtürelmesebb, a legszeretetteljesebb, a legbéketűrőbb, a legmértékletesebb stb. Miért van bálványuk, ill. kinek van bálványuk? Az ige szerint azoknak, akik nem ismerik az igaz élő Istent. Akiknek nincs kapcsolatuk ezzel az élő Istennel. Akiknek az elméjük és a szívök megsötétedett és még az élő Istenből is bálványt próbálnak csinálni maguknak, mert nem fogadják el őt olyannak amilyen, szentnek, tisztának, bűngyűlölőnek stb. hanem átformálják a maguk elképzelése szerint, egy kicsit magukhoz hasonlóvá teszik az ő képzeletükben és beszédükben. A bűnnel szemben a végtelenségig elnézőnek, Aki vele, a bálványozóval szemben kész a saját törvényeit, végzéseit megváltoztatni. Végül már nem Isten határozza meg a bálványozó számára, hogy mi a bűn, hanem ő, a bálványozó saját maga. Így nem kell félnie az ítélettől. Az Úr őszinte követőinek lelke háborog mindezek láttán. Szép dolog Istent tisztelni, de nem ismeretlenül. Az athénieknek meg kellett ismerni, hogy ki is az az Isten, Akit ők nem ismerve is tiszteltek. Ez az ismeret egy óriási változást hoz az ember életébe. Az Istent ismerő ember hogyan tiszteli őt? Nem áldozatok bemutatásával csupán, hanem elsősorban engedelmességgel és hálaadással. "Sámuel pedig monda: Vajon kedvesebb-é az Úr előtt az égő és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Imé jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél. Mert mint a varázslásnak bűne olyan az engedetlenség és bálványozás és bálványimádás az ellenszegülés." 1. Sámuel 15:22-23a. "Hálával áldozzál az Istennek és teljesítsd a Felségesnek tett fogadásaidat. És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem." 50. Zsoltár 14-15. A gyülekezetben ugyanez a helyzet. Áldozatunkat hálás szívvel és engedelmes lélekkel kell Isten elé hoznunk, ha megismertük őt. Mi legyen a bálványokkal? A bálványozást a lelki vakság okozza. Először a lelki vakságnak kell megszűnni. Jézus Krisztusnál van a szemgyógyító ír. "...és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet hogy láss " Jelenések 3: 18/b. Csak megnyílt szemmel lehet a bálvány értéktelenségét, szemét voltát felismerni. De amelyek nékem egykor nyereségek valának azokat a Krisztusért kárnak ítéltem. Sőt, annak felette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt, Akiért mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem." Filippi 3:7-8. A bálványokat össze kell tömi, hogy többé ne kísértsenek senkit. Hirdessünk harcot a bálványok ellen. Persze a mások szemében sokszor hamarabb észrevesszük a szálkát, mint a magunk szemében a gerendát. Lehet, hogy a mi életünkben, az én életemben is van valami bálvány aminek ha nem is tudatosan, de hódolok. A magam életében ilyen bálványról nem tudok. Ha viszont valaki felfedezett nálam legkisebb bálványt is legyen szíves figyelmeztessen rá, hogy életem egészen megtisztuljon. A miniatűr bálványtól is meg kell szabadulnunk. A tudatlanság idejét Isten elnézi. Mi már nem vagyunk tudatlanságban. Tudjuk, hogy mi van megírva ezzel kapcsolatban az igében, cselekedjünk aszerint, hogy Isten jótetszése megnyugodjon az életünkön. Mit jelent Istent megismerni? "Az pedig' az örökélet, hogy megismerjenek Téged az egyedül igaz Istent és akit elküldtél a Jézus Krisztust." János ev. 17:3. A zsidó nép életében Isten szigorúan vette a bálványozást. Időről időre háborúba keveredtek, más népeknek szolgáltak. Előfordult, hogy el is hurcolták őket. Isten az ő mai népének, a gyülekezetnek az életében sem nézi jó szemmel a bálványozást. Pál apostolnak a pogányok között is háborgott a lelke a bálványok miatt. Hát még ha a mai hívők életét látná. Pál apostolnak nagyon éles volt a látása lelki téren. A mai hívők egy részének pedig annyira megromlott a lelki látása, hogy a lelki vakság határán vannak és nem látják hogy az életük tele van Isten törvényébe ütköző dolgokkal. Ez előfordul úgy férfi, mint nőtestvéreknél. Testvéreim. Hogy életünk Isten akarata szerint való legyen, kérjük az Úr Jézus Krisztust, hogy nyissa meg a mi szemeinket is, hogy tisztán láthassunk. Abban a korban élünk, amikor bármelyik napon megjelenhet Jézus Krisztus, hogy az övéit elvigye. Ahhoz hogy vele mehessünk teljesen szabaddá kell válnunk mindentől, ami talán még a földhöz köt minket. Az Úr segítségével legyen mindnyájunk élete olyan, hogy a bennünk lakozó és minden dolgainkat jól ismerő Szent lélek ne háborogjon miattunk, hanem áldásait áraszthassa ránk. Legyen mindig előttünk az ének figyelmeztetése: "Ha a világ nem tudná is számos bűnömet Teelőled elrejtenem semmit nem lehet. Látja Lelked minden bűnöm. melynek átka sújt, Vedd le rólam, ó Úr Isten. vedd le ezt a súlyt. "